HTML

Kényelmi zóna

Csak úgy, ami gondolkodás nélkül eszembe jut. Mert kíváncsi vagyok, hogy mit írnak le az ujjaim, maguktól. Csak nehogy nagyon meglepődjek.

Friss topikok

  • : Találtam egy honlapot, amelyre belépve, belépési csomagtól függően minden beszervezett tagod után ... (2012.03.29. 19:21) Van elég kövér ember...
  • empszi: Most csak azért írok megjegyzést a saját írásomhoz, hogy itt oldalt ne azt a régi kommentet lássam... (2012.02.26. 07:13) 1. A gondolkodás nem káros az egészségre
  • Nebameg: "Nem egy profi sportoló napi 8-12 alkalommal is étkezik pont azért, hogy minél szálkásabb legyen. ... (2009.04.22. 08:15) Hányszor egy nap?

Linkblog

Nos, itt van a '10-es évek első munkanapja. Valamiért olyan nezéz az iskolára gondolnom. Talán túl sok fájdalom, nehézség emléke van bennem? Arra tudok csak gondolni, hogy ma rövid nep van, és délben már jövök is haza. Úgy, mint annak idején az oviban az tartotta bennem a lelket, hogy azt soroltam magamban, hogy ki mindenki fog értem jönni, és visz haza onnan. Most jut eszebe, hogy még a diszítés és fenn van. Hagyytam, hogy fennhagyják. Hiba volt. De majd megoldják.

De ha hazajövök, akkor ennél a lelkesedésnél mérhetetlenül nagyobb lelkesedéssel fogok hozzá a tanfolymai anyag szerkesztéséhez.

Msikém is délelőtt megy vissza. Ez is elég nehezítő érzés. De legalább Ferenc itthon van még.

most megyek, megcsinálom a gyümölcssalátát.

Szólj hozzá!

Ha volt egy jó ötletem, mindig az volt az első gondolatom, hogy ha ezt most ellövöm, akkor a következő alkalomra nem marad semmi. Általában lehettem volna csinosabb mindig egy picit, de rötön felötlött bennem a gondolat, hogy ha most a csúra-járatom magam, akkor már nem kozohatok meglepetést alkalom adtán, hogy valójában én szebb vagyok, mint ahogy megszokták. Ez elképesztő. Olyan, mint mindig a másanpos kenyeret enni, mert nem kezdük meg a frisset addig, amíg van a tegnapiból. Eltenni a legjobb falatokat nehezebb időkre. Mindig csak másodiknak lenni. A csúcs helyett a szélvédett helyen állni. Nem adni oda mindent, hogy ki nem ürüljön teljesen, de ha van még, akkor minek új. A ki tudja még mire lesz jó elve alapján rongyokkal teletömni a szekrényt, hogy jobb be se férjen. A legjobbat mindig rejtegetni, hogy majd alkalom adtán. Aztán az az alkalom sha nem jön el, vagy ha eljön, nem vesszük észre. És mi van, ha éppen az volt az alkalom, amin tartalékoltam Miért gonodljuk, hogy majd máskor bizotsan jobb lesz. Aki a kicsint nem becsüli, a sokat nem érdemli. De ha már ma megbecsülöm..., kiteszem, .... megeszem.... odaadom... felhasználom... megmutatom... felveszem..., ha ellövöm az összes puskaporom... ???

Akkor majd lesz másik. Mert mindig van másik. :)

Szólj hozzá!

Most már új év van. Ez most már egészen más lesz. Most már csak néhány dologt kell kiderítenem. :) Mitől függ, hogy van-e kedvem? Most pl. nincs. És az ujjaim, csak úgy vannak. És mászkálnak bennem a hangyák. Mert kéne már.

Ebben az évben az önbecsülés és az időbeosztás lesz másként. Néha annyira tisztán látom. Csak azt kéne már kideríteni, hogy mitől van a néha.

Szólj hozzá!

Azt hiszem, tudom, mi a baj velem. Még mindig nem vagyok elég nyiott. De nem tudom, hogy hogyan csináljam. Talán a határaimmal van valami gond. Egyrészt nem védenek eléggé, másrész nem mutatnak eléggé. Valami átlátszóbb, de  védőbb dolog kellene. Valami olyan, ami látni ended, de megérinteni nem. Hát ez elég érdekes. És mi van a hallással? Hallani is lehet. Vagy csak az a lényeg, hogy befelé ne jöjjenek a dolgok? De ez sem jó. Mert akkor mi van kapcsolatokkal? Akkor mi lenne a megoldás? Talán tényleg a karcmerntes önbecsülés, kellene valami önbecsülésvédő burok. De a családban is. Milyen lenne az az önbecsülésvédő burok? Mondjuk testhez símuló. átlátszó. Én irányítom, hogy mit engedek át. Rugalmas. fényes. Nem látható.

Szólj hozzá!

Már megint az idő. Már megint háromnegyed nyolc van, és még sehol sem vagyok. Miért van mindig annyi feladat? Kéne csinálnom egy célkitűzést az időbeosztásra. No, meg is fogom csinálni. Nem szokott újévi fogadalmam lenni, ez sem az, de azért kemény elhatározás.

Szólj hozzá!

Megyünk porszívót venni. A régi felmondta a szolgálatot. Éppen most. Főzök gyorsan egy borsólevest.

Aztán megyek R-hoz.

Most szépen elég lesz az idő mindenre. Meg a pénz is. Így kell lennie. Mert máshogy már volt. Új év, új körülmények. :) Meg egyébként is sz*unk a körülmánykere.

Majd elfelejtettem: Összefutottam GP-rel. Kályhás lett. Óhhh!!! Mondom én hogy új év, új körülmények!

Szólj hozzá!

Ha megtörténne, arra is igent mondanék. Vannak előképek. M. Ennél több nem kell, nem lehet. Tudom, hogy képtelenség, mégis eszembe jutott. Bár mégsem, mert a c nem jelzi. Vagy mégis? Tornáznom kéne. Mert valószínű csak magyarázom. sokat aludtam. Mindenfélét összeálmodtam. Azt hiszem, van valami bajom. Éjjelnte melegem van. Talán lázam is volt egy kicsit. Feszít a hasam.

Szólj hozzá!

Tegnap M-vel beszéltük, hogy van egy csomó felület, amire irkálok. És, hogy mi értelme van annak. fogalmam sincs. Arról sem, hogy van-e egyáltalán valami értelme. Meg az örök kérdés: Mi olyasmit lehet írni, ami érdekli az embereket. Meg egyáltalán kell-e arra törekedni, hogy érdekelje. Ez időről időre előjön bennem. De hát ez a kényelmi zóna. Ez csak éredekes. Meg egyszer össze lehetne szedni az összes írást, és akkor kirajzolódna az életem. Persze, ez az ami végképp nem éredekelne senkit. Még engem sem. Mert ha mindig a múltba pillogunk, akkor mi lesz a jelenne. Mert arra használjunk egy jelen pillnatot, hogy a múltat érrékeljük. No, jó, értékelni még jó. Csak éppen sokkal hasznosabb lenne éppen akkor megélni, amikor van. Vagy ez annyira direkt, hogy ezt nem is merjük. Kell valami védőplexi, ami határol?

No, megyek. Mert már eljárt az idő ma reggel.

Szólj hozzá!

Már  a nyomdai munkálatokat végzi a Corvin kiadó az Erdélyi Konyha januári lapszámán, és január  4-én már Erdély nagyvárosaiban, 5-én már Székelyföldön is megvásárolható lesz ez a színes magazin. És van benne egy rovatom!

Szólj hozzá!

MEgfogtam az előbb a tűzhely rácsát. Nem figyletem oda, hogy egy perce vettem le a tűzről az edényt. Csak le akartam törölni a tűzhelyt. Jó volt a szándékom, mégis fáj a kezem. Egyszerűen nem tartottam be a törvényt. Enniyre egyszerű. Nem büntetésből égettem meg a kezem. Bár így is fel lehet fogni. Mondhatnám, hogy miért nem voltak rám tekiknettel a konyhai eszközök. De kit érdekel.

Ki kell építenem a határaimat. Ez így nem mehet tovább. Mert ha csak arra kellek, hogy legyen hol tankolni, akkor úgyis mindegy. Ha meg nem, akkor lehet saját életem is. Mert midenkinek lehet saját élete. És azt önként odaadhatja. És nem akkor, amikor jelentkzenek érte. Nem akarom állandó lelekiismeretfurdalában élni az életem. Ezért is elengedhetetlen a magasabb szint, hogy legyen mihez képest.

Szólj hozzá!

Annyira lassú a gépem, hogy az borzasztó. Remélem, nincs semmi baja. Vagy ha van, akkor M. megcsinálja.

Még van egy nap, hogy minden elkészüljön rendben. Ilyenkor mindig egy kicsit le vagyok fagyva. Pedig gyorsan kell egy listát írni, és kész.

Tegnap sütöttem teljeskiőrlésű tönkölylisztből mézest. Olyan kemény lett, mint a kő, mire kihült. Hát kíváncsi vagyok, hogy megpuhul-e. Majd ma még sütök fehér lesztből is, hogy legyen ehető is.

Még írni fogok egy-két embernek. Meg még vásárolni kell. Nem bizrom a tülekedést.

Szólj hozzá!

Megy a mélyhűtő és megvan az autó.

Viszont J telefonált, s nem lettem tőle vidám.

Megvannak a legfontosabb dolgok.

Megint nagyon visszatartja a testem a vizet. Nem tudom, mi van velem ebben a hónapban. A mély, belsőn elég rosszul voltam. De aztán ennyi. Semmi kibontakzás. Most akkor mi van? Gy-nek is mondtam. Aztán azt mondta, hogy ezt gyorsan le kell rendezni. Lehet, hogy ez meg is történt? Ez lett volna az első ötven után. Legközelebb v-on?

Szólj hozzá!

Túl vagyunk civilizálva. És minden elromolhat. És el is romlik. És akkor jön a para. Az autű, a mélyhűtő. És itt vagyunk a semmi közepén. No, jó, azért busz megy. A 11-essel majd bemegyünk. S veszünk minenfélét. Édes Istenem!

Olyan karácsonyt szeretnék, amikor nincs para. Öröm van. Tegnap ezt próbáltam mondani. Most pakolom a spájzot, hogy a szerelő hozzáféjren a mélyhűtőhöz.

Szólj hozzá!

19.
december

Nehezebb

empszi  |  Szólj hozzá!

Most nehéz vagyok magamnak. Tegnap túl sokat ettem. De nem ez a legnehezebb. Mintha valami nem úgy menne, ahogy szeretném. Túl sok az ellenálló részem. Az ellenható célok. Túl egyedül vagyok. Mi a tanítása? Nem látok, nem hallok, megint csak menekülök. Pedig már széles a híd. És sokan járunk át rajta. minden perc számít. A percek gyöngyszemei.

Szólj hozzá!

Akár mosolyogva is elalhattam volna. Ám, nem így történt. Talán erősebb hitre lenne szükségem. Nagyobb türelemre. Jobban megélni azt, amit egyébként elvben tudok. Még meg kell tanulnom, hogy minden tanít, minden jót akar. Akkor is, ha fáj. Mert jóakaratból vagyok. És a világ is abból született. Csak a félelmeink befeketítik. Igazából szentnek kéne lennem. Régebben ezt nem is akartam. Egészen mást gondoltam arról, hogy szent. Más volta a térképem. Az a baj, ha másként gondoljuk. Ha rossz a térkép, eltévedünk. Egész életünkben a térkép kiigazítása a fontos, hogy végül megtaláljuk az átjárót. És megmutassuk másoknak is. És ami kívül van az átjáróhoz vezető úton, az a nemjó. Még akkor is, ha jónak látszik. Mindenkinek egy útja van az átjáróhoz? Igen talán egy. Csak más-más napszakokban lehet rajta menni, mert akkor más a megvilágítás, és akkor másnak is tűnik. De az egész olyan, mint a nyomolvasás. Észre kell venni a jeleket. Minden megvan. Megvannak a játékszabályok, megvan a leírás, hogy merre. És vannak folyamatosan a jelzések. Csak elég halkak legtöbbször. Meg halványak. Aztán meg nem is olyan halkak, és nem is olyan halványak, csak azt gondoljuk, hogy az nem is jel, csak díszlet. Vagy hogy nem is díszlet, hanem hiba a mátrixban. Mindig gondolunk valamit. A legkönnyebb ellenállás iránya szerint. Aszerint, ahogy a legkényelmesebb, a legkívánatosabb. Van nagyon sok út. Vannak szebbek is, meg kényelmesebbek is. A baj csak az, hogy azok nem az átjáróhoz vezetnek. Ám legtöbbször azt szeretnénk, hogy a kellemes úton menjünk, és mégis az átjáróhoz jussunk. Ki akarjuk követelni, mint a nyalókát anyukától ovi után. Ha kell, a földhöz verjük magunkat, meg ordítunk, és fenyegetőzünk, még átkozódunk is. Hogy az a szép út vigyen már az átjáróhoz. Mert mekkora személtség, hogy a nehezebb terepen lehet csak odajutni. De a kincsek mindig is eldugott lakatlan szigeteken rejtőztek. Ám most szép fűtött plázák csillogó boltjaiból szeretnénk elvinni akciós áron.

Szólj hozzá!

Kellene valami rend, kapszkodó. Hogy összeszedjem a dolgokat. Egy kosárba rakjam. Annyira szanaszét van minden. Úgy folyik el az energiám ezek nyomán. Csak lenne annyi időm, hogy megcsináljam. De ha néha van is egy kis időm, azt elcseszem másra. Le vagyok fagyva. Valahogy belesüppedek a székbe, és nem azt csinálom, amit előrevinne. Igaz, csak úgy lenni szeretnék egy kicsit. Anélkül, hogy valamit kellene tenni. Kellene. No, ebből van már elegem. Egy kicsit csak úgy lenni. Leliismertfurdalás nélkül.

Szólj hozzá!

No, talán nem kellett volna megírnom az előző bejegyzést.

Most tipikusan sikerült belemerülnöm egy nem kívánt helyzetbe. Most ezt jó lenne modellezni. Hogy hogyan lehet jól felidézni egy helyzetet érzelmileg. Milyen jól jönne ez NLP-s gyakorlatoknál. :)

Szólj hozzá!

Leesett az első hó az idén.

Nem túl érdekes téma. De volt Mély, belső átlakulás is. Az érdekes volt. De megfájdult a fejem. A kialvatlanságtól. Talán azt kellene tisztáznom magamban, hogy a saját elvárásaimon kívül semmilyen elávárs miatt ne legyen lelkiismeretfurdalásom. De talán ez azért van, mert akkor ha valami nem úgy alakul mással, akkor a saját elvárásaimnak nem feletem meg?

De ezt valahogy tisztázni kéne. Tegnap F. okozott megint szomorű perceket. Persze tudom, hogy nem volt igaza, de talán mégis. talán az a baj, hogy az magammal szemben az elvárásom, hogy belőlem fakadjon az emberek jóérzése, boldogsága. Más dolog az, hogy nem csorbítom a jót mások körül és megint más, hogy nem tudom megteremeni az elvárásaik alapján.

Mennyire van joga valakinek elvárni a másiktól valamit. És ha elvárnak, és nem sikerült teljesíteni, akkor kell-e, hogy lelkiismeretfurdalásunk legyen. Ha van egy szerződés, amiben vállaltam valamit, és azt várják el, az rendben van. De hogy csak úgy legyen egy elvárás, ki tudja, milyen alapon, az durva. Miért várhat el egy ember csak úgy a másikól valamit? Mert az látszik azon a másikon, hogy neki jobban megy? De milyen áron. Lehet, hogy azért van odéb, mert amikor a mostani segítségkérő húzta az evezőt, akkor ő éppen napozott.

A tücsök és a hangya? Hát nem egészen. Mert az csak úgy igaz, ha a hangya kéri a tücsköt, hogy az zenéljen neki. Vagy ha nem is kéri, de kérsé nélkül élvezi a muzsikáját. De amikor nem kérek semmit tőle, csak szeretném az én dolgaimat intézni, akkor jön, hogy ő milyen szerencsétlen...

Lehet, hogy akár így is van. De nem tőlem. És akkor most én oldjam meg? Hogy van ez?

Szólj hozzá!

Az előbb ezt olvastam:

Az állandó evés ellustít

 

 
Ha túl gyakran jut táplálékhoz a szervezet, csökken a mozgásvágy: ennek egy molekuláris kapcsoló az oka, amelyet az inzulin irányít - derítette ki egy svájci kutatócsapat. Megállapításuk szerint helytálló a régi mondás, miszerint reggelizni császárként, ebédelni királyként, vacsorázni pedig koldusként érdemes, a legfontosabb azonban, hogy a köztes időben semmit se együnk. Eddig is közismert volt, hogy az étkezések közötti "böjt" alatt zsír ég el a májban. Újdonság azonban, hogy a foxa2 nevű transzkripciós faktor kulcsszerepet játszik az étkezések és a mozgás viszonylatában - állítják a zürichi műszaki főiskola molekuláris biológusai. A transzkripciós faktorok olyan fehérjék, amelyek gondoskodnak más gének aktiválásáról, tehát arról, hogy azok fehérjévé íródjanak át. A foxa2 váltja ki az agyban a táplálékfelvétel és a spontán mozgás iránti igényt. Irányítója az inzulin. Evés előtt inzulin híján a faktor aktív, evés után pedig inaktívvá válik.
 
Jó példa erre egy ragadozó etetés előtti fürge mozgása, majd a táplálkozást követő lustasága. Elhízott egereknél pedig attól függetlenül ki volt kapcsolva a foxa2, hogy éhesek vagy jóllakottak voltak-e. Kövér embereknél is észrevehető a mozgás hiánya. Vizsgálatok szerint ők csupán feleannyit mozognak, mint az átlagos súlyúak.
 
Bizonyításképp a kutatók olyan egereket tenyésztettek, amelyek agyában állandóan aktív volt a foxa2. Ezek a rágcsálók ötször annyit mozogtak, jelentősen kevesebb zsírszövettel, ám több izomszövettel rendelkeztek, mint normál társaik. Anyagcseréjük felgyorsult, vérképük pedig jobb értékeket tartalmazott.
 
A tanulmány rávilágít arra, hogy a szervezetnek szüksége van böjtidőszakokra, hogy egészséges maradhasson. A kutatók nem tartják helyesnek azt a gyakorta hangoztatott nézetet, miszerint gyakran kell keveset enni, és inkább az ideális testsúly megteremtésére buzdítanak.
 
 

itt: http://www.gondola.hu/hirek/118882

Még az a reggel sokat együnk marhaság benne van, de már legalább a sokszor keveset baromságot cáfolják. Lassan azért kiderül, hogy igazam van.

Szólj hozzá!

Néha annyira sötétnek látszik minden. Csak az a vígasztól benne, hogy ez után megint jobb jön.

Szólj hozzá!

Most megint kérdésessé vált, hogy kell-e nekem ennyi blog. Így egyiket sem gondozom rendesen.

Ma annyira fáradt voltam, hogy rámjött a fáradtságevés. Majdnem elaudtam az iskolában is, és délután N óráján is. Nagyon fhúúú, volt. Aztán toltam az arcomba mézes mákot. Most meg azt hiszem, elmegyek aludni.

Szólj hozzá!

A Mester a tanulásnak és a bölcsességnek is pártfogója volt.
- Tanultságra úgy teszünk szert - mondta, mikor erről kérdezték - , hogy könyveket olvasunk, vagy előadásokat hallgatunk.
- És bölcsességre?
- Önmagadat olvasod, mintha könyv lennél.
Utólag még hozzátette.
- Egyáltalán nem könnyű feladat, mert a nap minden perce újabb kiadását hozza a könyvnek.

Anthony de Mello                       
                   

Szólj hozzá!

Na, ez valahogy olyan furára sikerült. Nagyon sokat beszétem telefonon, Skype-on. Meg irkáltam. És úgy éreztem, minden el van rendezve, de a végére mégis maradt. Remélem, minden rendben lesz. Most már ködben van az agyam.

Fix, hogy egy csomó minden csak kísértés volt ma. Miért éppen ma? Egyébként minden rendben. Minden rendben, minden rendben.

Szólj hozzá!

Most itthon vagyok. Dolgoznom kéne. Vagyis csinálni a tanfolyam anyagát. Egy kicsit úgy vagyok, mint vizsgahalasztákor. Egyszer fordult velem elő mindössze, hogy vizsgát halasztottam. Mert az történt ugyanis, hogy amikor láttam, nem készülök el, kértem halasztást. Meg is kaptam, aztán azzal a lendülettel elmentem a strandra. És a kapott idő nag részt elcseztem semmi haszon fejibe. Most is ez a veszély fenyeget. De mivel tudom, hogy ez lehteséges, el is kerülöm! Így legyen.

Szólj hozzá!

01.
december

Nocsak

empszi  |  Szólj hozzá!

Honnan lett nekem tegnap ennyi látogatóm itt? Egyáltalán honnak kerülnek ide az emberek, és kik ők? Szívesen írok, ha van aki olvassa. Meg akkor is, ha nincs. :)

Most csinálnom kéne végre azt, aminek itt az ideje. És most kerülget a keh. Csak hogy legyen még egy kifogásom? Nincs kifogás. Csinálom.

Aztán, majd ha már híres leszek, akik itt most olvasnak, elmondhatják, hogy ők már akkor is... :)

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása