Ez például az egyik haszna annak, hogy katolikus vagyok, hogy egy-egy esetben meg tudom mondani, hogy mihez képest. Mert ha hol ehhez, hol ahhoz képest, akkor az úgy eléggé szédítő lenne. Persze, ezt akkor is meg tudnám mondani, ha buddhista lennek vagy mohamedán vagy akármi más. Ezt akkor nem tudnám megmondani, ha olyan a "magam módján" lennék. Mert milyen az a "magam módján"? Hogyan jut idő egy emberöltő alatt arra, hogy valaki a "maga módján" végiggondolja a legfontosabb kérdéseket, aztán még közben pelenkát is mosson, meg kifesse a szempilláját vagy akár a spájzot. Aztán, ha a magam módján gondolom el a dolgokat, akkor mi adja meg a hitelét,a próbáját mindannak, amit kigondolok? Emellett mi biztosít arról, hogy nem választom adott esetben a könnyebbik ellenállás irányát, ami kényelmes ugyan, de már a harmadik lépésben óriási szívás. Hogyan látom be a nagyobb összefüggéseket, a következményeket, csak úgy a "magam módján"?
Soha nem akartam nyájember lenni. Birka. De más, ha birka valaki, és megint más, ha vannak tájékozódási pontjai. A tigris sem ötletszerűen közlekedik a vadászterületén, pedig ő aztán tényleg nem él nyájban. Ez a világ, amelyben élünk egy rendszer szerint működik. Nem igazodik ki-ki ötleteihez, igényeihez. Lehet élni az egyetemes törvények ellenében, legalább annyira, amennyire egy csónak mehet a tengeren az örvények és áramlatok ellenére. Tud menni a csónak a tenger, jól tud menni, már, ha tiszteli a tengert a maga törvényeivel.
Mindig voltak próbálkozások az Áramlat ellenében. Mennyire akarták, hogy visszafelé folyjanak a szibériai folyók, vagy hogy gyapotnagyhatalom legyünk. Mindig vannak aktuális törekvések.
