Azt hiszem, bejött ez a változtatás. Ha először azt csinálom meg, amit muszáj, de nincs hozzá kedvem, s csak azután azt, amit szeretek, de tőlem függ, hogy megcsinálom-e. Mert akkor agy sokkal gyorsabban elkészülök a nemszeretem dolgokkal, hiszen ott van mögöttük az, amit már alig várom, hogy csinálhassam. Ha meg a nemszeretememek kerülnek háta, akkor a jó dologkat is szükségtelenül elnyújtom, hogy csak minél később legyenek a nemszeretemek.
Most már azt csinálom, hogy reggel nagyon gyorsan megcsinálok mindent, amit muszáj, és akkor jöhet a több. És így el tudom kerülni a kapkodást, rohanást, őrültködést induláskor.
