Az ideális testsúly tanulható. Ezzel a címmel írtam egy „szponzorált cikket” az egyik közösségi portálra (már ha az ilyen oldalakat nevezik annak). S a cikk fölött mindvégig jól olvasható volt ez a felírat. Aztán mégis kaptam olyan visszajelzést, hogy a cikknek pénzszaga van. Tehát nyilván azért született, mert az a „hátsó szándéka”, hogy valamit eladjon. Van, aki nem tudja, hogy a „szponzorált cikk” azt jelenti, hogy én fizettem azért, hogy ez a cikk megjelenjen? Ha valaki rákattint az oldal médiaajánlat linkre, azt is megtudhatja, hogy ez 20.000 Ft-omba került. Miért tettem ezt? Azért, hogy minél többen megtalálják a honlapomat, azért, hogy akinek éppen arra van szüksége, amit én tudok adni, annak ne kelljen tovább nélkülöznie a számára létfontosságú információkat. És persze azért is, hogy minél többen tudomást szerezzenek a visegrádi tanfolyamomról. Meg persze a könyvemről is. Hiszen azért írtam, azért adtam ki, azért szántam rá az időt, az energiát,a pénzt. Ha nem szerettem voltan, hogy ez eljusson az emberekhez, akkor szépen titokban megírom, s bezárom a szekrénybe.
Van olyan ember, aki könyvet ír, és nem akarja, hogy minél többen tudjanak róla?
Van olyan ember, aki tanfolyamot szervez, és titokban tartja, nehogy legyenek rajta résztvevők is?
Van ember, aki azért dolgozik rengeteget egy szellemi terméken, hogy arról még ne is értesüljön senki? Az tisztességtelen, hogy azt akarom, hogy a munkámnak gyümölcse legyen?! Az hogy pénzt kérnek a boltban, az autószerelőnél, de a műkörmösnél meg a lottószelvényért is, az természetes? Az, hogy valaki dolgozik egy szellemi termék létrehozásáért (jó sokat!) mások hasznára, aztán pénzt kér érte az tisztességtelen? Nyelvtanfolyamért pénzt kérni meg táncórákért az tisztességes? Vagy azt is ingyen kéne adni, mint a színházjegyet és az uszodabérletet?
Hát nem erről akartam írni. Ez most csak kiszakadt belőlem. Csupán azt akartam leírni, hogy van ez a cikk és utána van egy fórum, amit szeretnék működtetni, de nem tudom, hogy ezt hogyan kell. Mert nem szoktam fórumozni, és nem ismerem ennek a műfajnak a „lelkivilágát”.
Igen, azt akarom, hogy megismerjenek az emberek. Mert csak így tudok összetalálkozni azokkal, akiknek éppen rám van szükségük. Igen, beszélgetni szeretnék az engem érintő témáról, mert az akarom, hogy életszerű legyen, amit mondok. Mert minden ember más, és mindenkitől tudok tanulni, hogy aztán a tudást továbbadjam...
Igen, ilyen aljas hátsó szándékkal írtam azt a cikket, és fizettem érte, hogy megjelenjen. Igen, és ilyen aljas hátsó szándékkal szólalok meg a cikk után a fórumban.
