Holnap kedődik a második visegerádi hétvége. Vonattal megyek. Jó lesz ez így. Eredetileg is erre gondoltam. Igaz, van benne holtidő, de hátha tudok M-vel találkozni. Most írok is neki.
Szólj hozzá!
Mot mihez is fogjak, hol is foyltassam? Szakad a hó. Megint tél van. És mi a pálya? Nem tudom. Mennyi időm van? Mindig attól félek, hogy kevés lesz. Pedig, mindig megvan minden. És ha odaadom, több lesz. Mint a kenyér, meg a hal. Igen, éppen úgy.Szakad a hó, mihez is fogjak?
Szólj hozzá!
Nos, itt van a '10-es évek első munkanapja. Valamiért olyan nezéz az iskolára gondolnom. Talán túl sok fájdalom, nehézség emléke van bennem? Arra tudok csak gondolni, hogy ma rövid nep van, és délben már jövök is haza. Úgy, mint annak idején az oviban az tartotta bennem a lelket,…