Nem tudom, mitől van vagy mitől nincs látogatottság egy blogon. Most, hogy újból megnézem naponta ezt a helyet, újból vannak látogatók is. Viszont a honlapom látogatottsága a múl hetekben elért jó eredmény után történelmi mélypontokat él át. Ma már 8-a van. Ezt a tanfolyamot ideje lenne elengednem. Eldönteni, hogy nem lesz és kész. Talán sokkal jobban érezném magam, s tudnék lényeges dolgokra is koncentrálni. Most azt látom, hogy vagy rendesen megtanulom és alkalmazom az internetmarketinget, vagy esélyem sincs. Honnan is lennének jelentkezők. Miért? Én talán jelentkeznék egy ismeretlen ember tanfolyamára? Bár mondjuk az NLP-re így jelentkeztem, de ehhez nagyon kell akarni. Megtettem minden tőlem telhetőt, hogy legyen? Az adott pillanatokban úgy érzem mindig, hogy nem tudnám jobb, de aztán meg fel tudom sorolni, hogy mit kellett volna másként tenni. Itt van pl. ez a pillanat. Most ezt írom, mert ezt jó írni. Mert szeretem figyelni, ahogy kijönnek a kezemből a mondatok. De hasznosnak egyáltalán nem hasznos az ügy szempontjából. Most hasznos az lenne, ha a levelezőprogrammal foglalkoznék. Abban viszont valami nagyon keményen gátol napok óta. Van valami szabotáló részem, ami megakadályoz. Vajon mi lehet az ő jószándéka? Hogyan lehetne a vágyát úgy kielégíteni, hogy ez a célom is teljesüljön.
